A Vegnum kapszulákban található zöldség- és gyümölcskivonatok speciális kombinációja, mely szabadalmi védelem alatt áll. Kimagasló antioxidáns hatását 18 különböző országból származó superfood (szuperélelmiszer) együttes ereje adja, többek között a fodros kel, a spenót, a kurkuma, az acai bogyó, a zöld tea, a brokkoli vagy a fekete áfonya. Az antioxidáns hatású zöldségek és gyümölcsök fogyasztása minden életkorban és minden évszakban fontos, hiszen hozzájárulnak sejtjeink oxidatív stresszel szembeni védelméhez és küzdenek a sejtjeinket károsító szabad gyökök ellen.

A Vegnum előállítását ma egy olyan nagy múltú vállalat végzi, amelynek több mint 130 évnyi tapasztalata van a zöldségek, gyümölcsök és más növények termesztésében, betakarításában és ezek közül a legkiválóbb fajták kiválasztásában.

A Vegnum megalkotásakor maximálisan figyelembe vettük az összetevőkkel kapcsolatos különleges elvárásokat is. A Spectra™ kizárólag növényi eredetű összetevőkből áll, így fogyasztása vegetáriánusok és vegánok étrendjébe is beilleszthető, emellett glutén- és GMO-mentes termék.

A szent bazsalikom – vagy szintén közismert nevén Tulsi – Indiából származó növény, mely az ajurvéda természetes, hagyományos orvostudományi rendszerében kiemelt szerepet tölt be. A “gyógynövények királynőjének” is nevezik, ami nem meglepő, hiszen a levelektől a magig a növény szinte minden része élénkítően hat a testre, a lélekre és az elmére egyaránt. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a tulsi adaptogén jellegénél fogva segít a mindennapi stressz kezelésében, továbbá fogyasztása elősegíti az általános egészségi állapotot és vitalitást. A növény antioxidánsokban gazdag, így kivonata hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez és támogatja az immunrendszer működését.

A D-vitamin hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, valamint az egészséges izomfunkció és csontozat fenntartásához. Segíti a vér normál kalciumszintjének fenntartását és a kalcium, valamint a foszfor normál felszívódását, hasznosulását. Ezzel segít megakadályozni a csontritkulást, azaz a csontok lágyulását és törékenyebbé válását okozó állapotot. Szüksége van rá a testünket mozgató izmoknak és az agy és test közötti üzeneteket szállító idegeknek is.

Legfontosabb D-vitamin-forrásunk a napsütés, mivel UV-B sugarak hatására bőrsejtjeink D3-vitamint termelnek. Az idősek és a sötétebb bőrűek, valamint akik nem tudnak elegendő időt a napon tölteni, más forrásból kell, hogy beszerezzék. A természetes források száma azonban korlátozott, ezek többsége ráadásul, mint a pisztráng, lazac, tonhal, vagy a tejtermékek, zsírban gazdagok, így a megfelelő mennyiséghez táplálékkiegészítőkön keresztül juthatunk. A vitamin két fajtája közül a D3 hatékonyabb, mint a D2, egyes kutatások szerint a D3-vitamin felszívódási hatékonysága akár 84%-kal is magasabb lehet.

Hiánybetegsége az angolkór. Bár ez már 50 000 évvel ezelőtt, a neandervölgyi emberek esetében előfordult, elsőként az Egyesült Államokban és Észak-Európában, elsősorban Angliában írták le. Ez utóbbi helyről kapta a tünetcsoport a nevét is; az ipari forradalom alatt, amikor sok ember kezdett élni városi környezetben, ahol jellemző volt a légszennyezés és a kevés napfény, sok angol gyereknél mutatták ki a jellegzetes csontfejlődési zavart, a lágy csontokat és az emiatt kialakuló görbe lábakat. A 20. század elején kezdtek el napfürdővel és a gyerekek által általában utált csukamájolaj adásával kezelni.

Az egyetemen még azt oktatták, hogy a D2-vitamin növényi, a D3-vitamin állati, de a fejlesztéseknek köszönhetően ez ma már nem igaz. A növényi eredetű D3-vitamin nem új, csak drágább és korábban kevesen használták.

A Vegnum-ban található tisztán növényi eredetű D3-vitamint zuzmókból nyerik ki. Ez a D-vitamin természetes formája, amelyet a zuzmók azért termelnek, hogy védjék magukat a nap káros sugaraitól. Iparági vélekedések szerint az állati eredetű D-vitaminnal szemben ez a D-vitamin előállításának egy tisztább, toxinoktól mentes, környezettudatosabb formája, ráadásul az így termelődő D3-vitamin az emberi bőrben napsugárzás hatására képződő D-vitaminnal bioazonos.

Miért tisztább, toxinoktól mentesebb az állati eredetű D-vitaminnal szemben a növényi D-vitamin? Azért, mert az állati eredetű D-vitamint lanolinból (a birkaszőr egy wax-szerű anyaga) állítják elő. A birkaszőr rendszerint rovar-, bogár, parazita- és gombaölő szerekkel szennyezett, ami úgy kerül rá, hogy az állatokat a rovaroktól és a gombáktól megvédendő (pl. kullancs, tetű, bögöly) irtószeres vízzel fürdetik:

Az A-vitamin részt vesz a megfelelő vasanyagcserében, hozzájárul a bőr és a látás normál állapotának fenntartásához, illetve az immunrendszer megfelelő működéséhez. Segíti a szív, a tüdők, a vese és más belső szervek normál működését. Zsírban oldódó, létfontosságú vitamin, melynek felszívódását elősegítik a zsírok és olajok, bizonyos gyógyszerek viszont gátolják.

Az A-vitamin leginkább állati forrásokból származik, az egyes növényekben megtalálható előanyagából, a karotinoidokból viszont az emberi szervezet is elő tudja állítani. A Vegnum-ban található A-vitamin növényi eredetű, optimális felszívódását pedig 2% E-vitamin olaj segíti. A legfontosabb karotinoid a béta-karotin, amely a természetben a nagyon élénk, főleg a piros, narancssárga, sárga és zöld színű gyümölcsökben és zöldségekben fordul elő nagyobb mennyiségben. A szakemberek ezért azt ajánlják, hogy ezek közül mindennap együnk meg legalább egy zöld és egy narancs színűt.

Hiányának legjellemzőbb tünete a szürkületi- vagy farkasvakság, vagyis amikor szürkületben, félhomályban feltűnően gyengül a látás, a szem nem képes gyorsan alkalmazkodni a fény utáni sötétséghez.

A növényekből származó karotinoidokat nehéz túladagolni, a felesleges béta-karotin egyszerűen a bőr alatti sejtekben tárolódik. Bár szuperlátást nem ad, de például a sárgarépa rendszeres fogyasztásával szemünk tényleg egészségesebbé válhat.

A B1-vitamin az elfogyasztott táplálékot segít energiává alakítani. Fontos szerepe van a sejtek növekedésében, fejlődésében és működésében.

Részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban. Hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez, a normál pszichológiai funkció fenntartásához és a szív megfelelő működéséhez. A megfelelő B1-vitaminszintnek az izmok erősségének fenntartásában is jelentősége van.

Az elsőként felfedezett, tiaminnak is nevezett B-vitamin vízoldékony, így a szervezet nem tudja jelentős mennyiségben elraktározni, pótlására tehát folyamatosan szükség van. Nagy mennyiségben megtalálható például a húsban, a babfélékben, a gabonafélék héjában és a teljes kiőrlésű gabonákban.

Felfedezéséhez is ez vezetett; a 19. század végén tudósok rájöttek, hogy a hántolt fehér rizst fogyasztóknál jellegzetes hiánytünetek fejlődnek ki, míg a szegényesebbnek tartott egész magot evők egészségesek maradtak.

A B1-vitamin hiánya gátolja a koncentrációt, fáradékonyabbak és rosszkedvűbbek lehetünk miatta, de az alacsony tiaminszint alvászavarokkal is járhat. Az alkoholfogyasztás gátolja a felszívódását és növeli a szükségletet. A vitamin súlyos hiánya külön nevet is kapott, ez a beri-beri betegség.

A B2-vitamin, más néven riboflavin segít a sejtek növekedésében, fejlődésében és működésében. Fontos szerepe van az elfogyasztott táplálék energiává alakításában.

Részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban. Hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez, a vörösvérsejtek normál állapotának fenntartásához, a normál vasanyagcseréhez, a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez, valamint a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez is.

Szükséges a B3- és a B6-vitamin hasznosulásához, felszívódását a C-vitamin segíti. Ezért a Vegnum kapszulába mind a B3-, mind a B6-, mind pedig a C-vitamint beletettük.

A riboflavin sokszor helyet kap a bőr öregedését gátló arckrémekben és -maszkokban, valamint elengedhetetlen az egészséges bőrhöz, hajhoz és körmökhöz.

A vitamint először élesztőgombából izolálták. Megtalálható a tojásban, tejtermékekben, belsőségekben is, a növények közül pedig a zöldborsó és a különféle leveles zöldségek, például a spenót és a sóska tartalmaz belőle sokat. Vegánoknak, vegetáriánusoknak különösen érdemes odafigyelni, hogy elegendő mennyiséget fogyasszanak belőle.

A nevét is adó feltűnő, sárgás-narancssárgás színe miatt gyakran használják élelmiszerek, például bébiételek, gabonapelyhek, sajtok, gyümölcslevek színezésére.

A szervezetből a felesleg a vizelettel kiürül, az emberi testben már néhány hét alatt megjelenhetnek a hiánytünetei.

A B3-vitamin, más néven niacin az elfogyasztott táplálékot segít energiává alakítani. Fontos szerepe van a sejtek fejlődésében és működésében.

Részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban, így pozitívan befolyásolja a koleszterinszintet is. Hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez, a normál pszichológiai funkció fenntartásához, valamint a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez is. Használják akne-ellenes kozmetikumokban a faggyútermelést csökkentő hatása miatt, egyéb arcápolási termékekben pedig a neki tulajdonított ránctalanító és pigmentfolt-halványítható hatás érdekében.

A B3 előállítására az emberi testben a máj is képes a triptofán nevű aminosavból, de csak más B-vitaminok jelenlétében. Ha triptofán tartalmú ételt, például húst fogyasztunk, az abból készült niacin hozzáadódik a bevitt mennyiséghez.

A niacin a húsok és a halak mellett megtalálható például a korpában, a zöld színű zöldségekben, az élesztőben, a száraz hüvelyesekben, az olajos magvakban vagy egyes gyümölcsökben is. A táplálékkal történő bejuttatása azonban nem könnyű, mert igen rossz hatásfokú a felszívódása, amit például a szájon át alkalmazott fogamzásgátlók is ronthatnak.

A niacin hiánybetegsége a pellagra, amelynek tünetei hosszabb ideig tartó B3-hiány esetében jelentkeznek. Ezek közé tartozhatnak bizonyos bőrelváltozások, hasmenés vagy a fejfájás is. A tünetek a vitamin adagolásával elmúlnak.

A pantoténsav segít az elfogyasztott táplálék energiává alakításában. Több területen is fontos szerepe van a szervezetben, különösen a zsírok felépítésében és lebontásában.

Részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban. Hozzájárul a normál mentális teljesítményhez, valamint a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez. Részt vesz a szteroidhormonok, a D-vitamin és egyes ingerületátvivő anyagok normál szintézisében és anyagcseréjében is.

A pantoténsav a szépségipar egyik csodafegyvere, használják az öregedés jeleinek csökkentésére és a bőrön levő foltok, kipirosodás megjelenésének megelőzésére. Részt vesz az alvást segítő melatonin képzésében, segít az őszülés megakadályozásában és harcol a ráncok ellen. A B5-vitamin többek között a szexhormonok előállítására is hatással van.

Neve a görög „pantoú” (παντού) szóból ered, melynek jelentése: „mindenhol”. Az elnevezés arra utal, hogy szinte minden állati és növényi élelmiszerben jelen van. Minden élő sejtben megtalálható az úgynevezett Koenzim-A alkotórészeként.

A tejtermékek, hús, belsőségek és tojás mellett többek közt nagy mennyiségben van jelen a teljes kiőrlésű gabonákban, az avokádóban, a melaszban vagy az édesburgonyában is. Ha mogyorót, szotyolát vagy csicseriborsót nassolunk, akkor is B5-vitaminnal gazdagítjuk a szervezetünket.

Pont azért, mert nagyon sok mindenben megtalálható, hiánya alapvetően valamilyen felszívódási zavar következményeként jelentkezhet. Ezt okozhatja például a stressz, a fáradtság, a cukorbetegség, bélbetegségek vagy hosszú antibiotikum-kúra is.

A B6-vitamin vagy piridoxin részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban, hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez, a normál pszichológiai funkció fenntartásához és a vörösvérsejt képződéshez, az immunrendszer normál működéséhez, valamint a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez.

A vitaminok közül a piridoxin felelős a jó hangulatunkért, valamint bizonyos anyagok, mint a melatonin, szerotonin és a noradrenalin termelésével elősegíti az alvást. Fontos szerepe lehet a nők hormonális változásainak kiegyensúlyozásában és a premenstruációs, menstruációs kényelmetlenségek enyhítésében.

A B6-vitamin egy úgynevezett kofaktor, vagyis szükség van rá ahhoz, hogy bizonyos enzimek aktívvá válhassanak. Mintegy 140 enzimet hoznak vele összefüggésbe, többek között a B3-vitamin előállítását is segíti. Ezért is fontos, hogy a Vegnum-ban a B3- és a B6-vitamin egyszerre van jelen.

Legtöbb ételünkben megtalálható, de nem mindegy a forrása. Bár az állati és a növényi eredetű alapanyagokban egyaránt megtalálható, az állati eredetű B6-vitamin lényegesen kevésbé ellenálló a főzéssel, feldolgozással szemben, mint a növényekből származó forma. Megfelelő szintjének fenntartásához érdemes tehát keményítőtartalmú zöldségeket, például burgonyát, ezenkívül búzacsirát, egész magokat, banánt, avokadót, spenótot vagy zöldbabot fogyasztani.

A szokásosnál több B6-vitaminra van szüksége annak, akinek nem működik megfelelően a veséje, akinek autoimmun-betegsége érinti a szöveteit vagy aki sok alkoholt fogyaszt.

A Vegnum kapszulában a B6-vitamin piridoxál-5′-foszfát formájában található, amely a széles körben elterjedt és olcsóbb piridoxin-hidrokloriddal szemben hatékonyabban szívódik fel a szervezetben.

A biotin segít az elfogyasztott ételekben megtalálható szénhidrátok, zsírok és fehérjék energiává alakításában.

Részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban és a makrotápanyagok normál anyagcseréjében, hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez és a normál pszichológiai funkció fenntartásához, valamint a haj és a bőr egészségének fenntartásához. Ez utóbbi miatt szépségvitaminnak is nevezik.

Régebbi neve H-vitamin volt, amíg ki nem derült, hogy szerepe miatt a B-vitaminok közé tartozik, ekkor kapta a B7 nevet. 

Az emberi test viszonylag nagy mennyiségben önmaga is előállítja, de annak nagyobbik része hasznosulás nélkül kiürül, így szükség lehet a pótlásra például bizonyos gyógyszerek vagy alkohol rendszeres fogyasztásánál. A tojásfehérjében lévő anyagok gátolják a biotin felszívódását, így sok tojásfehérje fogyasztása esetén is hiányállapot alakulhat ki.

Nagyobb mennyiségű biotin van a tojássárgájában, a tejtermékekben, a halakban és a belsőségekben, a növények közül pedig bizonyos zöldségfélékben, mint az édesburgonya, a brokkoli és a spenót, valamint a dió- és mogyorófélékben.

A B9-vitamin hozzájárul a normál vérképződéshez, a normál pszichológiai funkció fenntartásához és az immunrendszer megfelelő működéséhez. Részt vesz a normál aminosav-szintézisben és hozzájárul a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez is. Nevezik magzatvédő vitaminnak is, mert szerepe van a magzati gerincvelő záródásában és így egyes születési rendellenességek megelőzésében.

Bizonyos feladatok ellátásához a B9-vitaminnak B12-vitaminra van szüksége. A Vegnum mindkettőt egyszerre tartalmazza.

Közismertebb neve a folsav, amely a latin „folium” szóból ered és amelynek jelentése: levél. Ennek eredete, hogy elsősorban leveles növényekben, például a spenótban található. Sok B9-vitamin van még a zöldségekben, a dióban, mogyoróban, mandulában vagy a céklában.

A folsav hőre bomlik, tehát az ételek túlfőzése is fokozhatja a hiányát.

A folsavhiány egyik tünete lehet a vérszegénység, mely fáradékonysággal, a fizikai erőnlét csökkenésével, feledékenységgel, hangulatingadozásokkal járhat. Ezen felül, a folsavhiányos szervezet immunvédekezése is gyengül, emiatt megnő a különféle fertőzések előfordulása, és ezek gyógyulása is elhúzódik.

Az emésztőtraktusba bekerülő folsav felszívódásra alkalmatlan állapotban van. Ahhoz, hogy felszívódhasson, előbb a bélhámsejtekben lévő specifikus enzimeknek át kell alakítaniuk. Emiatt tehát a bélfalat érintő bizonyos megbetegedések, például gyulladás vagy tumor, valamint az adott enzim veleszületett hiánya hajlamosíthatnak a folsavhiányos állapot kialakulására.

A kereskedelmi forgalomban kapható legtöbb folsav készítményben olcsó vegyületformát használnak, amelyet nem optimálisan hasznosít a szervezet. A Vegnum kapszula ezzel szemben teljesen aktív folátot tartalmaz (5-MTHF), amely magasabb felszívódási hatékonyságot biztosít.

A túl sok folsav bevitele csökkentheti a cink hasznosulását, ezért is érdemes odafigyelni a kiegyensúlyozott vitaminpótlásra.

A cianokobalaminnak is nevezett B12-vitamin segít az idegeket és a vérben található sejteket egészségesen tartani, valamint részt vesz a sejtekben megtalálható örökítőanyag, a DNS képzésében. Fontos szerepe van a krónikus fáradtságot és gyengeséget okozó, a köznyelvben vérszegénységnek nevezett megaloblasztos anémia megelőzésében.

Részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban, hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez, a normál pszichológiai funkció fenntartásához és a vörösvérsejt-képződéshez, az immunrendszer normál működéséhez, valamint a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez.

A B12-vitamin az emberi testben nagyon csekély mennyiségben jön létre, így szükség lehet a pótlására. A vitamin természetes módon leginkább állati eredetű élelmiszerekben van jelen, mivel a szervezetben élő bélbaktériumok állítják elő. A növényi források közül elsősorban a tengeri algák és a nálunk is gyakori gyomnövény, az egérárpa (Hordeum murinum) tartalmazzák. A Vegnum-ban található B12-vitamin növényi eredetű és a sok esetben egyszerűbb, olcsóbb vegyületformát használó készítményekkel szemben a B12-vitamint nem cyanocobalamin, hanem jobban hasznosuló methylcobalamin formájában tartalmazza.

Az ételből származó B12-vitamint a szervezet csak több lépésben tudja felszívni. Szükség van hozzá a gyomorsavra és egy úgynevezett intrinsic faktorra, melyet szintén a gyomor választ ki. A gyomorsav termelését a kor és egyes gyomor-bélrendszeri állapotok is befolyásolják, így tehát az 50 év felettieknek, a gyomrot érintő műtéten átesetteknek vagy a gyomorsav termelését befolyásoló gyógyszert szedőknek, illetve az állati termékeket nem fogyasztó vegetáriánusoknak, vegánoknak különösen érdemes odafigyelniük a vitamin bevitelére.

Más gyógyszerek is gátolják a cianokobalamin felszívódását; ilyenek egyes antibiotikumok vagy a diabétesz kezelésében használatos metformin. A vashiány gyakran jár együtt B12-vitaminhiánnyal is, így ha vashiányosak vagyunk, érdemes gondoskodni a B12-vitamin beviteléről is.

A C-vitamin hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, valamint a megfelelő kollagénképződésen keresztül a bőr, a csontozat, a fogak és a porcok normál állapotának, működésének fenntartásához. A más néven aszkorbinsavnak is nevezett vitamin ezen felül fokozza a vas felszívódását és hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez, a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez, a normál pszichológiai funkció fenntartásához és az idegrendszer normál működéséhez, illetve a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokhoz.

Az ember szervezete, csakúgy, mint az állatok közül a tengerimalacé, nem képes a C-vitamin előállítására, így külső bevitelre szorul.

Az aszkorbinsav a szervezetben antioxidánsként viselkedik, vagyis védi a sejteket a testben keletkező szabadgyökök károsító hatásától. Szabadgyökök képződnek betegségek, sérülések, stresszhelyzetek következményeként, de a környezetből is találkozunk velük; a cigarettafüst, a szennyezett levegő és a nap ultraibolya sugarai is fokozzák a mennyiségét.

C-vitaminra van szükség a sebgyógyulásban is szerepet játszó fehérje, a kollagén termeléséhez, és a növényi táplálékból a vas felszívódásához.

Az aszkorbinsav legjobb forrásai a gyümölcsök és zöldségek, különösen nyersen fogyasztva, mivel a hőkezelés és a hosszabb tárolás csökkenti az ételek C-vitamin-tartalmát. A legtöbb aszkorbinsav a citrusfélékben; narancsban, citromban, grépfrútban, illetve a kiviben, paprikában található, de sok van belőle például a csipkebogyóban, homoktövisben, savanyú káposztában vagy a zöldségekben is.

A C-vitamin hiányának jellemző betegsége a skorbut, melynek tünetei köze tartozik a gyengeség, a száraz bőr, az emésztési zavarok és a fogínyvérzéssel járó fogínysorvadás, amelytől meglazulhatnak a fogak. A kollagénhiány miatt a bőrön is megjelenhetnek pontszerű bevérzések és lassabb lehet a sebgyógyulás.

A skorbut a korábbi évszázadokban a friss zöldségekhez, gyümölcsökhöz sokszor hónapokig-évekig nem jutó tengerészek, felfedezők rettegett halálos betegsége volt. A betegség pusztítására jellemző, hogy amíg a 18. századi hétéves háború csatáiban a britek összesen 1512 tengerészt veszítettek, a skorbut mintegy százezer emberükkel végzett.

Bár Jacques Cartier francia felfedező már 1536-ban rájött, hogy bizonyos ételek fogyasztásával megelőzhető a tünetcsoport, a brit hadsereg elsőként csak a 19. század végén kezdte el rutinszerűen adagolni a hajóutakon a citrusféléket, más országokban pedig erre még többet kellett várni. Az igazi áttörést a C-vitamin 1932-es felfedezése hozta el, amelyért Szent-Györgyi Albert néhány évvel később Nobel-díjat kapott. A magyar kutató a skorbutra utalva adta a vegyületnek az aszkorbinsav nevet.

Az E-vitamin hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez azáltal, hogy megköti és semlegesíti a káros szabadgyököket, így segíthet megelőzni a genetikai szintű sejtkárosodást.

A szervezetben antioxidánsként viselkedik, vagyis védi a sejteket a testben keletkező szabadgyökök károsító hatásától. Szabadgyökök képződnek betegségek, sérülések, stresszhelyzetek következményeként, de a környezetből is számazhatnak; a cigarettafüst, a szennyezett levegő és a nap ultraibolya sugarai is fokozzák a mennyiségét.

Az E-vitamin serkentheti az immunrendszer működését. A szervezet sejtjei ráadásul ezt a vitamint használják az egymás közti kommunikáció és több fontos tevékenységük során is. Szerepe van az erek tágításában és a vérlemezkék összetapadásának gátlásában.

Létfontosságú vitamin, mivel a szervezet saját maga nem tudja előállítani. A zsírszövetben raktározódik, az egyénileg szükséges mennyiséget a testsúly, a kor és az egészségi állapot is befolyásolja. Mennyiségét nemzetközi egységekben (NE) jelölik.

A természetes E-vitamin nyolc különböző antioxidáns komponensből áll, ezek közül az alfa-tokoferolok a legaktívabbak a szervezetben.

Leginkább a növényi eredetű olajokban, magokban, diófélékben fordul elő, fontos forrása a búzacsíraolaj, a napraforgó- és a szójaolaj. Jelentős mennyiség található belőle a leveles zöldségekben, a mandulában, mogyoróban, spárgában és az avokádóban. A kozmetikai ipar szívesen használja krémekben is, mivel a bőr öregedését gátló funkciót tulajdonítanak neki. Érdemes arra is figyelni, hogy kis mennyiségű cink és C-vitamin is segíti a felszívódását.

Folyamatos pótlására azoknak különösen érdemes odafigyelni, akik zsírszegény diétát folytatnak vagy zsírfelszívódási zavaraik vannak. Hiányának nincsenek jellemző tünetei, így azt nem igazán lehet észrevenni, mindenképpen érdemes tehát figyelni a folyamatos pótlására.

A K-vitamin részt vesz a normál véralvadásban és a normál csontozat fenntartásában.

A belőle szükséges mennyiség kortól és nemtől függ, a férfiaknak általában többre van belőle szüksége.

Mára több, mint tízféle, a K-vitamin-csoportba tartozó vegyületet ismer a tudomány azóta, hogy az 1940-es évek végén felfedezték közülük az elsőt. Ezek hasonlóak ugyan, forrásukat, funkciójukat és hatásukat tekintve azonban van némi különbség köztük.

A vitamin a természetben sokféle, leginkább sötétzöld leveles növényben megtalálható, mint a spenót, a brokkoli, a fejes saláta, a káposztafélék. Az olajok közül főleg a szójaolajban van jelen. A K-vitamin megtalálható a baktériumos erjesztéssel készült ételekben, mint az érlelt sajtok, vagy a túró. Kis mennyiségű K-vitamint a bélben élő baktériumok is termelnek.

Kutatók azt figyelték meg, hogy a japán emberek csontsűrűsége sokszor nagyobb az európai és amerikai lakosok eredményeihez képest, aminek nem találták okát. Később rájöttek, hogy a „natto” nevű, szójababból készült, a szigetországban hagyományosan reggeliként fogyasztott étel nagyon sok K-vitamint tartalmaz. Az ezt kedvelő japánok körében az időskori csontsűrűség ezért sokkal magasabb, mint az európai, vagy amerikai lakosság körében.

A vitamin hiányára utalhat a megnyúlt idejű véralvadás, az ütődés hatására a bőrön keletkező nagy kiterjedésű kékes-fekete folt, mely nagyon lassan, hetek alatt szívódik fel teljesen, a gyakori orrvérzés vagy véres vizelet.

Mivel az újszülöttek és csecsemők véralvadási rendszere még fejletlen, kialakulhatnak náluk vérzéses állapotok, így a kizárólag anyatejjel táplált babáknak Magyarországon is rutinszerűen adnak K-vitamin-pótlást.

A cink részt vesz a normál szénhidrát-anyagcserében és a sav-bázis egyensúly fenntartásában, hozzájárul a normál szellemi működés fenntartásához, az immunrendszer normál működéséhez, a sejtek oxidatív stresszel szembeni védekezéséhez. Részt vesz a haj, bőr, köröm egészségének fenntartásában, valamint a zsírsavak és makrotápanyagok normál anyagcseréjében és szerepet játszik a normál termékenység és szaporodás folyamatában.

A hagyományos magyar neveként horganyként emlegetett nyomelem az emberi testben 70 különböző vegyület részeként van jelen, többek között az inzulinban is. A szervezet felhasználja a fehérjék és a sejtekben megtalálható örökítőanyag, a DNS előállításához.

Cinkre van szükség a normál növekedéshez és fejlődéshez magzati-, csecsemő- és gyerekkorban, de a nyomelem segít a sebgyógyulásban és elengedhetetlen a szag- és ízérzékelésben is. Sokféle hatása mellett például az egészséges spermiumok képzéséhez is nélkülözhetetlen.

Érdekes módon, a legtöbb cink az osztrigában található és sok van belőle más tengeri állatokban, valamint a vörös húsokban és a szárnyasokban is. A növények közük a hüvelyesekben, a teljes kiőrlésű gabonákban és a diófélékben van belőle nagyobb mennyiség.

A Vegnum kapszulában ez a sokoldalú és fontos nyomelem kiválóan hasznosuló cink-biszglicinát formájában található, szemben az olcsóbb és kevésbé jó felszívódású cink-oxidot használó termékekkel.

Részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban, valamint hozzájárul a normál csontozat fenntartásához, a normál kötőszövet-képződéshez és a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez.

A szervezet mangánt használ az erős csontok kialakításához, a szaporodásnál, a véralvadásnál és az immunfolyamatok során.

A nyomelem megtalálható a teljes kiőrlésű gabonákban, zabpehelyben, a mogyorófélékben vagy a szójában, lencsében. Van belőle a zöld leveles zöldségekben és a gyümölcsök egy részében; almában, szamócában, áfonyában, ananászban is. A tea és sok fűszer, például a fekete bors is gazdag mangánban. Az állati eredetű termékek közül a kagylófélék számítanak gazdag mangánforrásnak.

Részt vesz a makrotápanyagok normál anyagcseréjében és hozzájárul a normál vércukorszint fenntartásához.

Bár a króm szerepe nem teljesen tisztázott, az eddigi kutatások eredményei arra utalnak, hogy a szénhidrát-, fehérje- és zsíranyagcserében, valamint a vércukorszint szabályozásában van jelentős szerepe.

A króm két módosulata közül a hasznos forma sokféle élelmiszerben megtalálható. Ennek mennyisége a növényekben attól függ, milyen krómtartalma volt a termőtalajnak és a víznek, állatoknál pedig a takarmánynak. A feldolgozott ételek krómtartalmát a főzőedény is befolyásolja, mert a nemesacél edényekből a főzés során az ásványból átjut valamennyi az ételbe.

Sok krómot tartalmazhatnak a húsok, a kenyér és más gabonatermékek, a sörélesztő, a saláta és a zöldbab. Természetes krómforrásnak számítanak egyes gyümölcsök, mint például az alma és a banán, valamint a belőlük készült levek, a szőlő-, a narancs- vagy a paradicsomlé.

Egyes kutatások szerint a nyomelem hiányában megnőhet az esélye a gyermekkorban kialakuló, úgynevezett egyes típusú cukorbetegségnek és a koszorúér-megbetegedéseknek. Cukorbetegeknél a króm fokozhatja az inzulin vagy a metformin, illetve más antidiabetikumok vércukorszintet csökkentő hatását.

Hozzájárul a pajzsmirigy és az immunrendszer normál működéséhez. Segíti a haj és a köröm normál állapotának fenntartását és hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez.

Sok szelén található a májat felépítő sejtekben és a lágyszövetekben is, ahol – antioxidáns tulajdonságának köszönhetően – a sejteket határoló membrán ellenállóképességét fokozza. A szabadgyökök szervezetet károsító hatásával szembeni tulajdonsága az immunrendszert támogatja; számos kórokozó ellen az immunrendszer a szelén segítségével tud hatékonyan védekezni. Az E-vitaminnal kölcsönösen erősítik egymás jótékony hatásait.

A szelén sokféle élelmiszerben megtalálható. Ennek mennyisége a növényekben attól függ, milyen szeléntartalma volt a termőtalajnak és a víznek, állatoknál pedig a takarmánynak.

Megtalálható a tejben, a tojásban, a hüvelyesekben, a teljes kiőrlésű gabonákban és általában a magas fehérjetartalmú ételekben, mint a húsok, a tojás és a tejtermékek.

A szelén hiánya a férfiaknál terméketlenséget okozhat és hozzájárulhat bizonyos szívbetegségek előfordulásához. Egyes kutatók a mentális funkciók időskori romlását a korral jellemzően csökkenő szelénszinttel hozzák kapcsolatba.

A Vegnum Multi-D kapszula szelénnel dúsított élesztőt tartalmaz. Ez egy inaktivált teljes-sejtes élesztő forma megnövelt szelén tartalommal és a szelént természetes, szerves L(+) szelenometionin formájában tartalmazza. Előállítása során az élő élesztősejtek felszívják a szelént és biokémiai úton szerves L(+) szelenometioninné, illetve egyéb szelenofehérjékké alakítják. A szelenometionin a természetben növényi fehérjékben megtalálható és magas biohasznosulást (felszívódást) biztosít. A Vegnum Multi-D kapszulában található szelenometionin a szerves szelén étrend-kiegészítésre legalkalmasabb, legjobb formája.